Yamamoto életmű kiállítás a V&A-ben
Itthon nem sok esélye van a földi halandóknak testközelből látni igazi haute couture kreációkat. Aki Yohji Yamamoto rajongó, annak ajánlom, hogy tegyen egy kis kiruccanást Londonba, ahol fantasztikus életmű kiállítást láthat.
A Victoria and Albert Museum vezetői mindíg gondoskodnak valami csemegéről, amivel a divatrajongókat becsábíthatják. Március közepén a japán tervező mintegy harminc évnyi munkásságából válogatott tárlatot nyitották meg. Kellemes csalódás, hogy a ruhákat nem vitrinekben, elkerítve állították ki, hanem próbababákon, amelyeket körbe lehet járni. Igaz, megtapintani nem lehet a kreációkat, de közelről meg lehet nézegetni a legapróbb szabási trükköket is. Amikor ottjártam, szemmel láthatóan a látogatók legnagyobb százaléka szakmabeli volt, mert vagy jegyzetekbe rajzolgattak, vagy mint a rövidlátók, a lehető legközelebbről lesték a ruhákat. Vicces volt, hogy szinte mindenki többször körbekerülte a ruhákat. Olyan volt a terem, mintha egy rituális fashion-körtánctalálkozó.
A kiállítóterem a lehető legegyszerűbben van berendezve. Az óriási fehér térben, természetes napsütést imitáló erős megvilágításban áll a 45 női, és a 18 férfi ruha. Feliratok nincsenek a ruhák mellett, csupán W és M betűkkel- W – woman, M- man- és számokkal jelölik a kreációkat, amelyeket a hosztesszektől kapott ismertetőből lehet beazonosítani. A nyolcvanas évektől a múlt őszi szezonig válogattak a kiállítás szervezői. A kreációk nem időrendben helyezkednek el, és ami érdekes, sokszor lehetetlen eldönteni, hogy melyik darab korai, és melyik későbbi Yamamoto tervezés. Plusz érdekesség, hogy a múzeum legváratlanabb helyein is előkerülnek ruhák: szobor-, vagy kerámiagyűjteményben,folyosón és a festmények között . Ezek is jelölve vannak a kis katalógusban. A fő terem falain videókat lehet megtekinteni: divatbemutatókat, filmrészleteket, koreográfiákat. A színházi, és filmes munkáira majd egy későbbi posztban bővebben kitérek.
Yamamoto 1943-ban született japánban, vasalónő édesanyja nevelte. Az ő kedvéért először jogot tanult, majd beiratkozott a Bunka Divatfőiskolára, és ott végzett 1969-ben.1971-ben megalapította saját vállalatát, és 1977-ben, Tokióban megtartotta első bemutatóját. 1981-ben mutatkozott be Párizsban, akkori barátnőjével , Rei Kawakubóval együtt. Ekkorra már Japánban ismert, és sikeres tervezőnek számított. A párizsi divatvilág gúnnyal és kétkedéssel fogadta, de a fiatalabb generációnál nagy sikert aratott. férfiruháit 1984-ben mutatta be. Együttműködik az adidas-szal, parfümöket kreál, és nem mellesleg Elton John egyik kedvenc tervezője.
A kiállítás július 10-ig tekinthető meg.
Yohji Yamamoto weboldala: http://www.yohjiyamamoto.co.jp/
A V&A weboldala: http://www.vam.ac.uk/
A régebbi posztokat a jobboldalon található naptárra kattintva érheted el.
De gyönyörűek! Jól el lennék a Victoria and Albert Museum-ban.
Honnan vannak a képek? Csak mert az egyik ruha nagyon megtetszett, csak nem nagyon látszik… Hátha találnék valami nagyítást.
(Bocsi, hogy csak úgy “lemásoltam a postodat”, megpróbáltam egy kicsit átírni…a link is kint van. Tényleg sajnálom!)
Szia, semmi baj, ha a link is kint van:-)
Nagyobb képeket nem találtam, sajnos bent nem lehet fotózni (egyetlen fizetős kiállításon sem lehet a múzeumban) Melyik ruha tetszik? hátha a katalógusban vissza tudom molyolni, hogy melyik évi kollekciójában volt.
Amúgy meg isten hozott a blogomon:-)
Az első “nagyobb” képen két fekete ruha között van egy piros, körübelűl térdig érő, rövid ujjas… Nagyon megfogott. Elég rossz a leírásom, de jobban nem nagyon tudom.
Ha nagyon nagy munka a visszanyomozás, akkor nem kell.
Megvan!!! Szerencse, hogy annyit nézegettem:-) Egyébként pont erre a ruhára tipeltem, hogy ez fog érdekelni. Az ujjai kocka alakúra voltak szabva, filc szerű anyagból, és az 1990-91-es őszi-téli kollekció egyik darabja volt.
Kiraktam egy közelebbit:-) még szerencse, hogy néhány renitens kiállítás látogató kalózkodott a blackberry-jével…
Nem gondoltam volna, hogy egy 1990-91-es kollekcióhoz tartozik… A piros ruhák olyan gyönyörűek. Érdekes ez a “kocka ujj”, kíváncsi lennék, hogy hogy állna egy nőn.
Köszi! (: Én Budapesten voltam egy hasonló kiállításon és ott sem szabadott fotózni nagy bánatomra. De szerencsére sikerült készítenem képet egy gyönyörű ruháról.