Elfeledett tervező: Tüdős Klára

A Gombold újra pályázat kapcsán valaki szakmabelinek megemlítettem Tüdős Klára nevét, mivel egyértelműnek vettem, hogy tudja kiről beszélek. Bevallom, tévedtem. Kacarászás, és értetlenkedés volt a reakció. A kollégának fogalma sem volt róla, hogy ki volt ez a különleges életutat végigjárt hölgy.

Jómódú debreceni család egyetlen gyermekeként egészen kiváló nevelést kap. A nagyhírű Dóczy elvégzése után svájci nevelőintézetben tanul franciául, majd Angliában tölt egy évet. Eddig még szabályos is lehetne az élete. Ám ezután nem a férjhez menés, gyerekszülés következik, nem járja be azt a pályát melyet társadalmi helyzete jelölt volna ki számára. A mindenre fogékony, világlátott fiatal lány táncolni és rajzolni tanul, Isadora Duncan módszerével ismerkedik, kiharcolja magának, hogy Pestre mehessen az Iparművészeti főiskolára. Még ösztöndíjat is kap Debrecen városától.Anyagi gondokkal küzdő családja erélyes közbelépésére mégis férjhez megy Szunyogh Rudolf 400 holdas birtokoshoz, gyermeke születik, s gondolhatnánk, ezzel be is fejeződtek önálló törekvései. De nem. „Mindenbe belefáradtam, az volt az érzésem, hogy beleragadtam az alföldi agyagos sárba” –írja 1924-ben, s nemsokára újra Pestre költözik, hogy állást keressen magának, és megteremtse végre anyagi függetlenségét. Varrodák, szalonok, iparművészeti műhelyek után Oláh Gusztáv révén az Operaház jelmeztárába kerül, s ezzel kezdetét veszi mesebeli karrierjének első, a mi szempontunkból legfontosabb szakasza.

Műhelyvezetőből főszabász lesz, s 1926-ban már ő tervezi a Háry János Jelmezeit. A hihetetlen munkabírású és rendkívül szeles látókörű asszony a harmincas évektől nemcsak színházi és operai kosztümöket tervez, hanem számos balettszüzsét és színházi darabot ír s fordít. Ezzel sem elégszik meg. Nyaranta művészeti szabadiskolát szervez, s 1937-ben Pántlika néven saját szalont nyit. A fennmaradt írások, ruhatervek és fotók tanulsága alapján rendkívül modern felfogása volt a népi ihletésű divatról, s ebbe nemcsak a Gyöngyösbokréta mozgalomban való részvétele, a szalonjában készülő Európa-szerte keresett modellek tervezése tartozik bele, hanem hogy 1939-ben a Nógrád megyei Nagylócon angol gyapjúfeldolgozók mintájára kéziszövő telepet alapít, a falu asszonyainak munkát s megélhetést biztosítva. Fellelhető jelmezeinek s kreációinak pontos listáját is megtalálhatjuk a könyvben, s a bőséges képmelléklet jól bizonyítja a tervező titkát: „A ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre…” A tehetség, az ihletettség, nemcsak világosan megfogalmazott esztétikai elvekkel párosul Tüdős Kláránál, hanem, ami az embert 100 év távlatából is magával ragadja, remek gyakorlati és üzleti érzékkel, kivételes szociális érzékenységgel is. Ráadásul azok közé az emberek közé tartozik, akik elképzeléseiket meg is tudják valósítani.

Második házassága a kultuszminisztérium államtitkárával, Zsindely Ferenccel a politikai és társadalmi elitbe emeli, rajta azonban semmit sem változtat. Ő tervezi a kormányzóné díszmagyarját, és az ő anyagi és társadalmi segítségével jön létre a Győrffy Kollégium.

A háború, s az utána következő időszak már egészen új feladatok elé állítja Tüdős Klárát. A svéd misszióval karöltve dolgozik zsidó gyermekek megmentésén, „Budapest ostroma alatt 72 különböző hovatartozású és pártállású menekült húzódik meg a Zsindely-villában. A háború után újjászervezi a Református Nőszövetséget, létrehozza az Istenhegyi Otthont, s életét az írásnak, az elmélkedésnek, az egyháznak és a szolgálatnak szenteli

Pumpkin Paradise Blog a Facebookon: http://www.facebook.com/pages/Pumpkin-Paradise-Blog/168717073182926

A poszt Morvay Zsuzsanna “A Kegyelmes Asszony filmet rendez” című cikke alapján készült.
Irodalom: Dizseri Eszter: Zsindelyné Tüdős Klára, 1994

Hasonló cikkek: