Iskoláskoromban évente kellett gyárlátogatásra járni, amit nem annyira szerettünk, kivéve, amikor a csokigyárba mentünk. Ilyenkor az összes létező ruhadarabunk zsebét, és egyéb zugait teletömtük csokival, rágógumival, és cukorkával. Ma valami hasonlóban volt részem, csak felnőtt, és nagyon nőies édességek – azaz nagyon szép ruhák- “gyárában” voltam, és zsebbe tömködés helyett a fényképezőgépem memóriájába gyűjtöttem a finomságokat.
Tamara Barnoff ruháira akkor figyeltem fel, amikor a város legszínesebb kirakatában néztek farkasszemet a szürke pesti hétköznapokkal. Azóta már találkoztunk személyesen is, de hosszabb beszélgetésre csak ma kerítettünk sort. A “You are beautifull” kollekció bemutatója után néhány héttel háromnapos , mindenki számára nyílt műteremlátogatást hírdetett a tervező. Kaptam az alkalmon, és felkerekedtem megnézni, hogyan készülnek a Barnoff kreációk.
Kedvenc belvárosi utcám egyik béházában található a műterem, igazi tervezői mesekuckó. Tele érdekes biz-bazokkal, ki tudja mire való apró tárgyakkal. Az asztalon vázlatok, akvarellceruzák, a sarokban kosarakba rendezett szabásminták, valamint próbababán féligkész szupertitkos nagyestélyi.
Szeretek tervrajzokat, skicceket nézegetni, így nagyon megörültem az asztalon felejtett ötletmorzsáknak. Több albumba rendezett vázlatot is megnézhettem. Tamara csodálatosan rajzol, csupa lélekkel teli figurát, sokszor Dzsingisz kán világát a mai cyber divattal vegyíti. Ruhái is hasonló aprólékossággal, és igényességgel készülnek, mint a rajzok. Egyik régi szabászom, aki igen nagy hírnévnek örvendett a szakmában, mondta nekem azt, hogy azok a tervezők mondhatók igazán tervezőnek, akik olyan munkát adnak ki a kezük közül, hogy akár kifordítva is hordhatnánk őket, annyira szépen vannak megvarrva. Tamara munkái pedig pont ilyenek. Olyan technikákat, öltésmódokat ismer, amelyeket csak az igazi mesterek tudhatnak magukénak.
Láthattam a Gombold újra! pályázatra készült kollekció darabjait, amelyek ki érti miért, de szégyenszemre nem juthattak be a döntőbe. Ezen a tényen azért is csodálkoztam, mert olyan mérvű igényes kézimunkával készültek- a népi motívumaink modern, de mégis kissé szecessziós újragondolásával- amilyenre nemzetközi szinten is felfigyelhetnének.
A műteremben töltött idő alatt több látogató is érkezett, akik mind felpróbáltak egy-egy ruhadarabot. Nagyon tetszett, hogy Tamara köntörfalazás nélkül megmondta, ha valakinek valami nem állt jól. Ilyenkor persze két pillantás alatt talált olyan holmit, amiben már teljes magabiztossággal állhatott a tükör elé a delikvens.
Rengeteg képet készítettem, most ezekből tárok elétek jónéhányat.
Tamara Barnoff oldalát itt találhatjátok.
Pumpkin Paradise blog a Facebookon, még több képpel, videókkal,nyereményjátékkal és infoval:klikk ide, és lájkold! Sőt, most ha velünk játszol, akár meg is nyerheted a Faludi G manufaktúra egyik csodás ékszerét.
Hasonló cikkek:
